Elhagyott birtok

Soha nem látta még ennyire felbőszültnek, és magán kívül Liamet. Zackynek van félnivalója, hiszen Liam akkor sem tudná bántani Florát, ha még a mostaninál is jobban elborulna az agya, de ahogy a lány beugrik a fiú elé, hogy védje az idősebbiktől, az ő teste is megremeg egy pillanatra a félelemtől, ahogy lelki szemei előtt látja Liamet felbőszült bika képében maguk felé közeledni. Arra viszont nem vetemedik, hogy elugorjon Zach elől, és védje a saját bőrét. Soha nem hagyna cserben senkit, főleg nem egy olyan embert, akivel nem is olyan rég elég közel kerültek egymáshoz, és akivel már valamiféle bensőséges kapcsolatot is kialakított. Fejébe ötlik egy pillanatra, hogy segítségért fog kiabálni a kint iszogató Samnek és Karlnak, de végül eldobja az ötletet. Bízik abban, hogy sikerül elsimítaniuk mindenféle sérülés nélkül hármójuknak a dolgot „külső” beavatkozások segítsége nélkül. Liam azonban nem képes arra, hogy egy pillanatra is megálljon, és megvárja, hogy Flora és Zacky elmagyarázzák neki, hogy semmi olyan nem történt, amivel árthatott volna a fiú a lánynak. Elködösülve a féltékenységtől, emeli arrébb egy könnyed mozdulattal a teljesen megszeppent lányt, és emeli fel a fiút a nyakánál fogva, idegesen zihálva mindeközben. Flora teljese halálra vált arccal figyeli a „küzdelmet”, ami nem is mondható annak, hiszen Zach esélyt sem kap arra, hogy védekezhessen, vagy ő is árthasson Liamnek. Botladozva indul el feléjük, amikor a srác végre megkegyelmez a másiknak, és lerakja, ám még mielőtt odaérhetne, és megakadályozhatná a vámpír következő lépését, az egy ekkorát húz be az ártatlan Zacharynek, hogy a fiú az ütéstől szó szerint földre kerül. Miközben a vöröske igyekszik hátráltatni Zackyt abban, hogy nekimenjen Liamnek –úgyis ő húzná a rövidebbet, akármit tesz-, a másik csak egyre inkább közeledik hozzájuk, ám szerencséjükre, mielőtt még az utolsó lépéseket is megtehetné, segítségükre érkezik Sam és Karl, lefogva Liamet, aki össze-vissza kalimpál a levegőben Floráék után, akiknek ezáltal sikerül egérutat nyerniük. Futólépésben, egyenesen az udvar irányába terelgeti Zachet, hogy ott egy kicsit észhez térjen a friss levegő által. Nem akarja messzire vinni, így az ajtótól nem is olyan messze, nekidönti a hátát a ház falának, hogy legyen támasztéka.
-Ahjj… valahogy el kéne onnan tüntetni mielőtt bárki meglátja. – Kezd el idegesen, kisgyerek módjára toporzékolni idegesen, ésszerű megoldások után kutatva a fejében, amiben per pillanat akkora a kavalkád, hogy egyenlőre semmi sem jut az eszébe. Nincs is sok ideje ezen törni az agyát, ugyanis figyelmét kósza gondolatairól elvonja Zacky hirtelen ájulása. Szerencsére időben kap utána, és „segíti” le az ájult testét a földre. Jó párszor rázogatnia kell a vállánál fogva, hogy térjen végre magához, ami szerencsére hamarosan bekövetkezik. Érzékeli, hogy fel akar ülni, így segít is ebben. A hideg üveg azonban mindig elutasításra kerül, amikor borogatni próbálja vele Flora a sérült felületet. El is veszi tőle a srác, kortyol belőle, majd próbálkozik a felállással is, amiben szintén buzgón segédkezik a vöröske. Ahogy betámogatja, ezer meg egy gondolat kezd el cikázni a fejében, amik végül mind egy csomópontba futnak bele, és találkoznak: Minek is hozta őt ide? Nem hitte volna soha, hogy ilyen borzasztó kimenetelű lesz egy iszogatós, laza kis este. Ha tudta volna, hogy Liamet ennyire fogja zavarni, hogy valaki van a lány mellett, akivel még jól is érzi magát, és akiről tudja Liame, hogy szinte rajong érte a lány, akkor nem hívta volna ma el. De hát, ő sem lehet jövőbe látó. Ami megtörtént, megtörtént. Már nem teheti jóvá, akármennyire is szeretné. Szerencséjükre a három fiú még a szobában van, így lehet egy pár nyugodt percük. Segít Zachynek lefeküdni –úgy ahogy eddig segített neki minden másban-, és gondosan, nyakig betakargatja. Úgy érzi, hogy ez a legkevesebb azok után, ami történt vele.
-Hogy micsoda? – Rázza meg hitetlenkedve, értetlenül a fejét.
-Ne mondd el neki, kérlek! Soha többet nem fog velem elengedni akkor sehova… - Nyöszörgi a srác kezét markolva, és könyörgően –akárcsak egy kisgyerek-, Zacky mellkasára hajtott fejjel.
-Majd… majd együtt kitalálunk valamit, hogy mi történt. – Emeli fel reményteljes csillogó szemekkel a fejét, és néz le Zachre.
-A mocskok! De mégis, hogy tudtak… eldugtak egy kamerát a szobában, vagy mi? – Ráncolja össze értetlenkedve a szemöldökét, miután végig hallgatta a hihetetlennek tűnő történetet a paparazzik egyik durva húzásáról.
-Nem tudom. Talán egy picit. Miért? – Kérdezi, miközben Zacky mellett ülve, hátát a falnak dönti, és nyugodtan fésülgeti ki ujjaival a srác haját a homlokából.

Mindent megtenne azért, ha akárcsak egy kicsivel is többet lehetne Zach segítségére, de jelen pillanatban még gyógyszer sincs náluk, amivel kicsit tompíthatnák az immáron már duettban rátört fájdalmakat, ami kimerül a szem alatti, és az alkohol okozta fejfájdalmakban. Igaz, most így egy kicsit jobban belegondol, nem lenne túl szerencsés alkoholra gyógyszert is beszednie. Hiába, rá kell magát bíznia a természet rendjére, és a májára, hogy minél hamarabb „felépülhessen” abból a „lábadozásból”, amibe bele került, és amit elkerülhettek volna, ha okosabbak, szereznek egy kulcsot ahhoz a szobaajtóhoz, és elzárkóznak, bár nincs garancia arra, hogy utána nem dühöngött volna ugyanúgy Liam, főleg, ha még azt is megtudná, hogy ők ketten be voltak zárkózva.
Gondosan betakargatja, ahogy lefekszik a pokrócokra. Nem akarja, hogy még valami nyavalyát is elkapjon, ami ledöntheti a lábáról, így szeretné meleg helyen tartani.
Percek múlva, az eddigi, viszonylag nyugodt hangulat hirtelenjében vált át frusztrálttá, ahogy Flora már a fiú mellkasára borulva könyörög neki, hogy ne mondják el az igazat Kristinnek.
-De attól még nem fog máskor elengedni velem. Főleg azért, mert félt, ahogy előbb is mondtad… - Emeli fel a fejét, és néz le a szemeibe teljesen kétségbeesetten. Még a hangja is emelkedett legalább egy oktávot.
-Megvan! Azt fogjukneki mondani, hogy… hogy… hogy… elestél. Vagy… nem is! Sötét volt, és nekimentél valaminek. Mondjuk egy… egy oszlopnak. – Ahogy egyre inkább kezd körvonalazódni a fejében, hogy mit is kellene majd Kristinnek mondani, úgy tudta kívül izgalmában egyre jobban szorítja Zacky kezét. Csak akkor eszmél fel, hogy mit csinál, amikor lovagiasan felajánlja neki a fiú, hogy feküdjön le mellé. Elszégyelli magát, amiért kis híján a vérkeringést is kiszorította már a kezéből, majd egy pillanatra elnéz a szoba felé. Csend van, és nyugalom. Ez azonban valamiért mindig a vihar előtti csendre emlékeztet. Talán most nem lenne szerencsés egymás mellett feküdniük, de tudja, hogy Zachnek szüksége van arra, hogy egy test melegítse, és Flora sem akar egy ilyen alkalmat elszalasztani. Szeretne hozzábújni, belélegezni mélyen bódító illatát, és csak is a pillanatnak élni.
-Kivágtátok a fát? – Érdeklődik, ahogy mocorogni kezd, és bebújik mellé a pokróc alá, szembe fordulva a sráccal, aki szintén így tesz, és egy gyengéd puszit ad az arcára. Florában ekkor újra fellobban valami megmagyarázhatatlan, szavakkal ki nem fejezhető érzés, amit mai napig eddig még soha nem tapasztalt. Tudja, hogy nem helyes Kristin miatt ilyet kívánni, de nagyon vágyik arra, hogy a fiú lejjebb csússzon az ajkaival, hogy újra csókolózhasson vele. Bűntudatát lassan elnyomja az önzőség érzete. Igen, egyszer ő is lehet önző. Szíve hevesen kezd el dobogni, amikor teljesül a vágya, és Zacky végig húzza ajkait Floráén, mire a vörös behunyja a szemeit, és széjjelebb nyitja a lábait, hogy könnyebben beférhessen a srác lába.
-Ne hagyd abba… - Suttogja bele a csókba, aztán igyekezve felvenni a tempót, próbál a lehető legjobban teljesíteni a szenvedélyes csókváltásuk közben, amin még mindig van mit gyakorolnia. Megremeg, ahogy a fiú végig simít a karján. Háta ívben megfeszül, amint fenekéhez téved a keze, és bele is markol. Mellei ezáltal hozzá simulnak a fiú mellkasához, ezzel már végképp megszüntetve majdnem minden távolságot egymás közt.
-Ez nagyon jó érzés… - Suttogja, amikor ajkaik egy pillanatra elválnak, és Zacky gyakorlottan csúsztatja feljebb gerincén a kezét, miközben lassacskán a hátára fordítja, és fölé magasodik. Flora két keze becsúszik a fiú fölsője alá. Először hátán húzza végig finoman körmeit, majd előre húzza őket a hasára, és mellkasára is, térdeit feljebb húzva, hogy beférjen a srác a lábai közé. Újra és újra kellemes borzongás járja át a testét, ahogy Zach érintései és csókja is intenzívebbé válik. Vékony ujjaival lassan kigombolja a fiú ingjén a gombokat, és ahogy a legutolsóhoz ér, lejjebb csúsztatja egyik kezét, életében először simítva meg egy férfinak a leggyengébb pontját. Először még bizonytalan, majd egyre sűrűbben és sűrűbben teszi meg, míg másik kezét felcsúsztatja a mellkasán, ahonnan aztán a tarkójára tér át, közelebb húzva a csók közben.
-Tessék! Látjátok? Erről beszéltem!
-Liam, fogd vissza magad! Flora nem a tulajdonod. Ő dönti el, hogy mi a jó neki. – Nyugtatgatja a háta mögül Karl, majd Liam torok köszörülve oda lép a kis „párhoz”.
-Dorci, picit… ráérsz? – Legszívesebben lerántaná róluk a takarót, de nem teszi.
-Mindjárt jövök… - Áll meg minden eddigi mozdulat közben, és kezét a fiú mellkasára helyezve, picit eltolja magától, hogy ki tudjon mászni alóla. Egy puha puszit azért még nyom az ajkaira, majd ha Zach szabad utat ad neki, magára terít egy szabad pokrócot, és hagyja, hogy Liam félre hívja. Ahogy a srác húzza, végig a háta mögé figyel, az egyre inkább távolodó Zachre.
-Ez a srác kihasznál téged, hát nem látod? Ráadásul még barátnője is van! Nem gondoltam volna soha pont rólad, hogy majd foglalt pasival fogsz kezdeni. – Rázza meg Liam rosszallóan a fejét, mindvégig a lány szemeit fürkészve.
-Ellenben én nem használnálak ki. Csak vegyél észre… - Suttogja a füle mellett, és közelít a nyakához, hogy belecsókolhasson, mire Flora behúzza a nyakát, ezzel is ellenkezve.
-Tudod, hogy kelleni fog valaki, akiből majd az átváltozásod után inni fogsz. Én akarok lenni az! – Tűr egy vörös tincset a lány füle mögé suttogva.
-Énn nemm… én most csak… szeretnék aludni. Fáradt vagyok. – Tolja el magától, Liam pedig nem erőszakoskodik, csalódottan figyeli, ahogy a lány visszamászik Zackyhez a takaró alá, felé fordul, belekarol a fiú derekába, arcát pedig a nyakába fúrja, előtte egy puszit is lehelve rá.
-Elmentem aludni! – Vonul el végezetül dacosan Liam az egyik szabad szobába, Karl és Sam pedig kimennek felmérni a terepet, hogy biztosan alantas mentes-e a környék.
-Annyira hülye ez a helyzet. – Töri meg Flora hangja a csendet, Zacky nyakába mormolva a szavakat.

Akármilyen lehetetlen, szorult is a jelenlegi helyzet, hogy még hazugságokat is ki kell találniuk annak érdekében, hogy se Kristin, vagy éppen Zacky szülei ne tiltsák el Florától a fiút, mégis csak elmosolyodik, amikor vörös haján megérzi azt a puszit, ami nagyon is gondoskodónak tűnik a számára, bár lehet, hogy csak ő képzel bele a dologba többet, mint amilyen valójában is.
Pillanatok leforgása alatt már a takaró alatt fekszik a fiú mellett, testével szorosan hozzásimulva. Örül, hogy így melegíthetik át egymást. Mióta megismerte, azóta szeretett volna legalább annyira közel kerülni Zach-hez, mint amilyen közel most is fekszenek egymás mellett. Az a bizsergető, meleg érzés pedig csak még intenzívebben kezdi el átjárni a szívét, amikor rádöbben arra, hogy ezennel nem csak miatta, az ő kedvéért fekszenek összeölelkezve, hanem azért is, mert Zacky is pont ezt akarja.
-És nem féltek, hogy találnak majd más módot is arra, hogy szabadon lefényképezzenek, amint mondjuk egy teljesen normális, hétköznapi dolgot csinálsz a házban? – Nem tudja, hogy Zach, hogy van vele, de ő nem lenne képes arra, hogy a híres, gazdag emberek életét élje. Florát nagyon is zavarná, hogy minden második újság címlapjáról saját magának az arcképével nézne farkasszemet, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a magánéletéről is tudna minden egyes apró kis részletet az egész világ, ha befutott híresség lenne. Hiába, senki nem mondta, hogy New Yorkban fenékig tejföl az élet, nemde? A puszit megérezve, sóhajtva hunyja be a szemeit, és mire feleszmél, már újra összebújva, egymáshoz simulva csókolóznak. Zacky ajkainak „cirógatása” minden egyes mozdulattal egyre jobban megrészegíti a vöröst. Hiába, új még neki ez az egész, így talán még jobban is tetszik neki, mint egy olyan lánynak tetszene, aki már mindenen túl van. Nem akarja, hogy bármikor is véget érjen ez az este –persze, a Liamos balhét szívesen kihagyta volna-, hiszen ma történtek vele olyan dolgok, amiket egy nő soha nem felejt el, pláne akkor nem, ha egy olyan fiú az „elkövető”, akiről csak fantáziálni mer, mert elérhetetlen a számára több okból is.
-Igen? Mi? Mutasd meg! – Teljesen fellelkesül, ami azonnal valami egészen másba, izgatottságba csap át, amikor Zacky körözni kezd ágyékán a sajátjával. Feljebb is húzza a térdeit, és akaratán kívül, közelebb tolja a fiúéhoz a saját csípőjét, miközben ajkait csókolva, megsimítja a srác azon kezét, amivel mellette támaszkodik. Liam hangja azonban újra elront mindent. Nem szívesen, de kiszáll a fiú mellől, egy röpke puszit lehelve kipirosodott ajkaira. Egy távolabbi sarokban hallgatja végig Liamet, bár eléggé mérges rá azért, amit Zachel tett, így nem is igazán figyel rá. Érzékeli a közeledését, amiből leszűri immáron már végleg, hogy a fiúnak nagyon is tetszik. A gond már csak az, hogy mindez Flora részéről viszonzatlan. Pár percet vesz csak igénybe a beszélgetés, ami után visszatipeg lábujjhegyen a fiúhoz, és mikor már mindenki elvonul, és elcsendesedik a ház, befekszik hozzá, arra a helyre, ahova kérik.
-De… Kristin… - Biggyeszti félre a száját, hogy attól, mert még ők jól érzik magukat, Kristin még ugyanúgy a képben van, és Florának bizony ugyanúgy bűntudata van. Erre a gondolat sorozatra a kelleténél is hangosabban kezd el tehetetlenségében nyöszörögni, és, mint valami gazdára lelt kiscica, szorosabban bújik oda Zackyhez. A felszólításra, miszerint forduljon meg, először csak az egyik szemét nyitja ki, majd pillanatokon belül, már mind a kettővel, nagyra nyíltan pillant fel a fiúra, mintha csak rosszat csinált volna.
-Így kényelmesebb lesz? – Kíváncsiskodik, mivel nem tudhatja. Nem sűrűn aludt még fiúval. Mindenesetre, bízik Zachben, megfordul, és amikor hátulról érzi magán az ölelő karokat, és hamarosan hasán a meleg tenyeret, máris nyugtázza magában, hogy így valóban jobb. Hagyja, hogy Zach beférkőzzön a lábai közé a sajátjával. Hosszú, vékony ujjai hamarosan körözni kezdenek Zachnek azon tenyerén, aminek a karjával Flora fejét „támassza”.
-Alszol? – Suttogja, amikor feltűnik neki, hogy elég rég nem mozdult már a fiú, és nem is szólt semmit. Nem szól semmit, csak megfordul óvatosan, hogy ne ébressze fel, és lágyan puszilgatni kezdi az ajkait. Nem tudja, hogy miért csinálja, amikor a fiú alszik, de ezt szeretné, és egészen belepirul.

Kérdését követően a jelek szerint Zacky elgondolkodik, hogy mégis mit válaszolhatna. Ennyire megfontolandó lenne a dolog, vagy szimplán csak nehezebb a válaszadás ennyi alkohol ivás után? Semmi sem kizárt, hiszen tény, hogy illuminált állapotban sokkal nehezebb gondolkodni, és ésszerű válaszokkal szolgálni, kivéve akkor, ha az ember épp úgy dönt, hogy nagyon is őszinte akar lenni, és kitálal mindent arról, amit józanul inkább csak megtart magának, mint egy örök titkot.
-De nekik még ennyi is izgalmas lehet, elvégre, sztár vagy, és az embereket minden apró-cseprő dolog érdekli, ami veled történik, legfőképp az újságírókat. Azok aztán egy egyszerű tv-zésből is világhírű pletykát tudnak kreálni. - Szemlélteti a sráccal az imént megfogalmazott, eléggé sajátos észjárású gondolatait, és még egy pillanatra bele is gondol abba, amit az imént is mondott Zachnek. Igen, végül is Florának is lehet igaza. A "moszkitók" semmilyen alkalmat nem szalasztanak el, ha egy híres emberről van szó, végzik a munkájukat, megragadva minden létező lehetőséget, amibe belekapaszkodhatnak, hogy feljebb tornásszák aztán magukat a paparazzi fotósok hírhedt ranglétráján. Túl sok ideje azonban nem adódik arra, hogy hosszabb ideig is kivesézgethesse A-Z-ig ezt a gondolatmenetét, hiszen kisvártatva már Zacky ajkai foglalják le az övét, és egyben gondolatait is. Ilyenkor valamiért teljesen kikapcsol az agya, és nem létezik más, csak a srác, és ő. Annak ellenére, hogy tudja, hogy bűntudatot kéne érezniük az miatt, amit tesznek, most valamiért még sem tud Kristinre, és arra gondolni, hogy milyen rosszul is fogja érezni magát a lány a miatt, ha ez az egész este mind kitudódna. Most az egyszer önző dög akar lenni, és csak is magának akarja a srácot. Ameddig az éjszaka tart, és lehetőségük is van rá, közel akarja magát tudni Zackyhez. Érezni akarja magán minden porcikáját, apróbb rezdülését, hogy ezzel is biztosíthassa magát arról, hogy nem álmodik, ez a valóság, és tényleg mellette van, és vágyakozóan csókolóznak.
Szíve szaporább ritmust vesz föl, amint a fiú -csak, hogy még fokozza is a helyzetet-, szépen lassacskán elkezdi a csípőjét mozgatni körkörösen a lány ágyékán. Szinte ösztönből jön Florának az a mozdulat, amivel "kényszeríti" magát, hogy ágyékát a srácéhoz préselje, amit meg is tesz, közben mindvégig a csókra koncentrálva. Fel sem tűnik neki, hogy milyen intim helyzetbe keveredtek egymással, már így ruhán keresztül is, csak is akkor, amikor Liam félrehívja, hogy beszéljenek. Persze, azt nem tudja megállni, hogy ne leheljen egy aprócska puszit még utoljára Zacky szájára. Szerencséjére a kínos beszélgetés hamar lefolyik. Nincs már ereje, és kedve sem egy újabb félreértéshez, esetleg vitához. Nem akar gondolkozni, ki akarja kapcsolni az agyát, és csak is egy emberre akarja szánni az idejét.
Liam, látván az egyértelmű elutasítást, köpcösen vonul félre az egyik lerobbant szobába, míg Karl és Sam körülnéznek odakint, hogy biztosan tudják, a terep még mindig alantas biztos. Ahogy a három fiú eltűnik, mintha még nyugodtabbá is vált volna hirtelen kettejük körül a légkör.
-Tudom... - Sóhajtja, közben ő is hagyja, hogy pillantása egy pár percre elrévedjen egy távoli pontra. Még csak a gondolattal sem szabad eljátszania, hogy mi lenne akkor, ha Zacky és Kristin szakítanának. Az már túl önző lenne tőle! Figyelme csak is akkor tér vissza, amikor Zach jól érezhetően közelebb vonja magához, és a kényelmes pozíció felvétele után, kisgyermek módra kezd el Florához bújni.
-Hát, próbáljuk... - Egyezik bele, és már fordít is hátat Zackynek, hogy immáron már hátulról karolhassa át, ami sokkal ismeretlenebb számára, mint az eddigi pozíció is, tekintve azt, hogy nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a srác ágyéka a fenekéhez simul. Miközben igyekszik legyűrni zavarát, hasa libabőrössé válik, pont ott, ahol a fiú is simogatja a bőrét. Ettől csak még jobban zavarba jön, és pillanatok alatt önti el testét a forróság. Ezért is nem bír magával, fordul a fiú irányába, amikor az már mélyen alszik, és kezdi el aprócska, félénk, alig észlelhető puszikkal behinteni ajkait. Picit összerezzen, ahogy álmában nyöszörögni kezd a srác, aztán csak alsó ajkát beharapva, folytatja, amit addig is csinált, egészen addig, ameddig őt is el nem nyomja az álom. Másnap reggel csak nehezen akar ébredezni. A szemeit több tonnásnak érzi, így meg sem próbálja őket kinyitni. Inkább ezzel a művelettel vár még egy jó darabig. Azt érzi, és tudja is, hogy az éjszaka folyamán, ahogy Zach a hátára került, Flora automatikusan hajtotta rá fejét a fiú mellkasára, így reggel is pont úgy ébredt.
-Túl sokat ittál az este. - Emeli fel a fejét, és nyitja ki bágyadt szemeit, ám meglátva a fiú hegét, hirtelen ijedtében ugrik egyet.
-Ez egyre csúnyább... - Biggyeszti félre ajkait, ahogy egyik ujjával óvatosan oda nyúl. Eszébe se jut, hogy a srác esetleg nem emlékszik a verekedésre.
-Mivel tüntessük el? - Aggodalmaskodik, közben megfogva Zach állát -egy hosszú pillanatig tekintetét összekapcsolva az övével-, fordítja oldalra a fiú fejét, hogy arcának az az oldala, ahol az ütés is van, több fényt kapjon, és jobban ráláthasson.

Finom vonású arcára egy óvatos mosoly kerül, amint látja Zacky szája szegletében is megbújni azt a kis félmosolyt, ami akkor lesz látható az arcán, amint megcáfolja Flora állítását, és megnyugtatja, hogy eddig még nem volt példa arra, hogy világhírű, szaftos pletykát csináltak az újságírók egy egyszerű tv nézésből. A mosolya mögött viszont aggodalom bújik meg, ahogy belegondol abba, hogy milyen botrány is fog abból kerekedni, ha nem sikerül kellően jól eltakarniuk azt a ronda foltot ott Zach szeme alatt. Az újságban megjelenő hírektől nem is fél annyira, mint Kristin és a srác szüleinek a haragjától. Persze, tudja, hogy Zacky nem lenne képes se őt, se pedig Liamet beárulni, de valamiért tudja, hogy elkerülhetetlen, hogy ne fogják rá a dolgot, hiszen egy egész estét töltött a fiú a vörös mellett, még pedig nem is akárhány, miután már kellő mennyiségű alkohol is került a srác szervezetébe. Vészjóslónak tetsző gondolatait az újabb csókokkal próbálja jó messzire űzni a fejéből. Teljesen új még neki az, ahogy Zacky lassan mozogni kezd rajta, de valamiért mégis tudja –talán csak ösztönből-, hogy mire is akar ezzel célozni, vagy de legalábbis, hogy mit akarhat vele imitálni. Flora maga sem érti, hogy miért, de közelebb is tolja a fiúéhoz az ágyékát.
-Azt elhiszem! – Leheli, és már kap is szájával a fiú ajkai után, mintha csak ez éltetné, és attól félne, hogy bármelyik pillanatban meghalhat, ha nem érezheti száján Zacky ajkának cirógatásait. Egy igen csak zavaró tényező azonban elkerülhetetlenül felkapja a fejét, még pedig nem más, mint Liam képében. Elhúzza a száját, hogy abba kell hagyniuk ezt a nagyon is kellemes időtöltést, majd elindul a fiúval. Szerencséjére azonban hamar végez Liam a mondandójával, így már újra Zach mellett lehet, ahol kisebb helyezkedések után, de el is alszik a srác, mire Flora kihasználva az alkalmat, felé fordul, és finoman puszilgatni kezdi az ajkait. Még egyáltalán nem akar aludni, és valamiért nem is tud, főleg úgy nem, hogy mellette van az a fiú, akit –annak ellenére, hogy helytelen-, mégis piszkosul kíván. Jobban, mint eddig bárki mást. Ahogy a bűntudat újra szöget ver bele, lassacskán abba hagyja, és ő is próbálja álomra hajtani a fejét, több-kevesebb sikerrel. Talán ennek is köszönhető, hogy tovább alszik, mint a fiú. Mellette történő mocorgásra ébred, és csalódottan veszi észre, hogy mire kinyitja a szemeit, Zacky már nem fekszik mellette, szorosan hozzásimulva, ahogy az éjszakát is átaludták, hanem helyette elszörnyedve nézi az arcát egy összetört tükör maradványaiban. Hamar kiugrik ő is az „ágyból” és máris elkezdi megvizsgálgatni az éjszaka alatt egyre csúnyábbá formálódott sérülést.
-Sokat ittál… egy picikét… - Motyogja zavartan. Azt sem tudja, hogy mennyi mindenre emlékszik a fiú az estéből.
-Liam… behúzott neked egyet, amikor meglátta, hogy mi… hogy te és én… hogy csókolózunk és… ilyenek… - Túlzott zavarától rögvest rákvörössé válik az arca, és azt sem tudja, hogy hogy foglalhatná gondolatait értelmes szavakká.
-Megpróbálom alapozóval… - Hirtelen nem jut jobb ötlet az eszébe, és ha Zacky hagyja, akkor a magával hozott hátizsákból elő is veszi az előbb említett dolgot, és a lehető legóvatosabban kezdi el elfedni a sérülést, közben végig a fiú szemei és ajkai közt járatva a tekintetét, beharapott alsó ajakkal.
-Nem is fog látszani… - Nyugtatja meg közben.